A féltékenység önmagam átverése. A féltékenységnek nincs köze a „féltett kincs”-hez. És a féltékenységnek végképp nincs köze ahhoz, hogy szeretném a társamat. Ha féltékeny vagyok, akkor éppen nagyon nem szeretem a másikat. Ekkor ugyanis nem fogadom el a társamat olyannak, amilyen. A féltékenység egy meglehetősen egoista érzés, és még ennél is rosszabb: félelem. Félek, hogy el leszek hagyva, hogy nem vagyok elég jó a másiknak, és próbálom áthárítani a saját felelősségemet.
(- Utállak. - Nos, én is utállak. És akkor mi van?)